KÉZBESÍTŐK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYZAT.

I. Általános rendelkezések
  A szakszervezet neve, székhelye és hatáskörei
  A szakszervezet működési tartománya
  A szakszervezet jellege

II. A Szakszervezet tagjai
  A tagok jogai és kötelességei
    A szakszervezet alapszervezeteinek jogai
    Kötelességei

III. A Szakszervezet célkitűzése, tevékenységi köre
  A szakszervezet feladata

IV. A Szakszervezet felépítése, működése
  Alapszervezetek
  Szakszervezeti csoport
    1. A Szakszervezet küldöttértekezlete
    2. A Szakszervezet Elnöksége
    3. A Szakszervezet Elnöke
    4. A Szakszervezet Alelnökei
    5. Gazdasági felelos
    6. Szakszervezeti koordinátor 

V. Záró és vegyes rendelkezések
  Gazdálkodás

Záradék

I. Általános rendelkezések 

A szakszervezet neve, székhelye és hatáskörei:

Kézbesítők Szakszervezete
Rövidített neve: KÉSZ
A szakszervezet székhelye: 1162.Bp.Anna.u.8/a
Címe:  1162.Bp.Anna.u.8/a
A szakszervezet önálló jogi személy. 
A szakszervezet képviselője:

A szakszervezet működési tartománya:

Posta ZRt.-hez kapcsolódó kézbesítő  munkavállalók.
A szakszervezet önkéntes szövetkezés, belépés, illetve társulás alapján jön létre.
A munkahelyeken, területeken működő szakszervezeti tagokat, tömöríti.
A Szakszervezet a munkahelyi szerveződés elvére épül, az egymással érdekközösséget vállaló szakszervezeti tagok, azok alapszervezeteinek, csoportjainak, rétegeinek közössége. A tagság tisztségviselőket választ és delegál különböző testületekbe.

A szakszervezet jellege

Önálló, független, demokratikus, nyitott, alapszabállyal rendelkező érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet.
A Szakszervezet politikai pártoktól független tevékenységet folytat.

II. A Szakszervezet tagjai 

1. Azok a munkavállalók, akik a szakszervezet tagjaként vállalják, hogy tevékenységüket a Kézbesítők Szakszervezetben végzik és ezzel egyidőben vállalják, hogy rájuk nézve kötelező a szakszervezet alapszabálya.
2. A szakszervezet tagja hozzájárul ahhoz, hogy személyi adatai a szakszervezet nyilvántartásába kerüljenek.
3. Az egységes tagság kifejezésre jut abban is, hogy valamennyi szakszervezeti tag- függetlenül az alapszervezetek működési körétől- azonos tagsági jogokkal rendelkezik.
A tagsági viszony megszűnik:

-kilépéssel
-kizárással
-hat hónapi tagdíj nemfizetés után.
-elhalálozással

A szakszervezeti tagsági viszony az önkéntesség alapján keletkezhet.
Kilépési szándékot írásban kell bejelenteni annak az alapszervezetnek, amelyikben a tag a tevékenységét végzi.
Kizárás az alapszabállyal ellentétes tevékenység és/vagy a tagdíj hat hónapon túli nem fizetése esetén kezdeményezendő. Kizárás az elnönkség jogkörébe tartozik. Fegyelmi bizottság felállítása. A fegyelmi bizottság javaslatot tehet a figyelmeztetésről vagy a kizárásról,

Nem lehet a Szakszervezet tagja, aki a Szakszervezettel szemben ellenérdekeltségű félként léphet fel.

A szakszervezet tagjainak jogai, kötelességei:
-betartani az alapszabályban foglaltakat, 
-részt venni a szakszervezet tevékenységében, valamint testületeinek munkájában, azt javaslatokkal, ötletekkel segíteni!
-a szakszervezet fenntartásához, muködéséhez anyagilag hozzájárulni (fizetni a tagsági díjat).

 
 
  
III.      A szakszervezet feladata:

-a tagság érdekeinek védelme
-az üzemi tanács választásokon jelöltek állítása
-az alapszervezetek, szakmai és területi szervezetek közötti koordináció biztosítása és segítése
-képviselet a szakszervezetpolitikai és gazdasági kérdésekben.

Tevékenységéért tagságának tartozik felelősséggel.

 
   
      A Szakszervezet célkitűzése, tevékenységi köre
 

A szervezet Posta ZRt. szintű képviseletet kíván nyújtani az érdekvédelemben tagjai számára.

Célja: a tagság szociális, gazdasági érdekeinek védelme illetve érdekeinek érvényesítése. E cél elérése érdekében részt kíván venni a Posta ZRt. szintjén kollektív szerződés megkötésében. Különös figyelmet fordít a munkavállalók foglalkoztatására, a bér és jövedelem alakulására, a munkafeltételekre, az emberhez méltó munkakörülményekre, a munka-, egészség és környezetvédelemre, a szociális helyzetre, a szakmai képzésre és a szakszervezeti jogok érvényesülésére.

A Kézbesítők szakszervezete az üzemi tanács választásokon önállóan állít jelölteket, a jelöltjei a Posta ZRt. Kézbesítői Szakszervezet jelöltjei. A személyre szóló ajánlást, javaslatot a tagság teszi, a jelöltjeire leadott szavazatokat a Posta ZRt.  a Szakszervezetre leadott szavazatoknak tekinti, a jelöltjeit Kézbesítők Szakszervezete megjelöléssel indítja.

Az információ, a tájékoztatás és a nyilvánosság biztosításával segíti az alapszervezetek érdekképviseleti munkáját.

     A szakszervezet alapszervezeteinek jogai:

-képviselni tagságát a küldöttértekezleten, a küldötteket az Alapszabály által meghatározott módon és számban delegálni és visszahívni
-részt venni a szakszervezet munkájában, a döntéshozatalban
-a küldöttértekezlet napirendjére javaslatot tenni
-álláspontját, véleményét a szakszervezet valamennyi fórumán szabadon kifejteni, esetleges kisebbségi álláspontját a döntés után is képviselni és nyilvánosságra hozni
-más szakszervezetekkel eseti vagy állandó érdekszövetséget kötni.

Kötelességei

-aktívan közreműködni a Szakszervezet közös céljainak megvalósításában
-a más alapszervezeteket is érintő ügyekben a Szakszervezet többi alapszervezetének képviselőivel egyeztetni
-az elfogadott határozatokat végrehajtani.
 
 

IV. A Szakszervezet felépítése, működése 
 
 

Alapszervezetek 

A szakszervezet hatáskörén belül alapszervezeti szervek működnek.
Az alapszervezet gazdaságilag és működésileg meghatározott körön belül tevékenykedő szakszervezeti tagok közössége.
Az alapszervezeti elnököt és tisztségviselőket az alapszervezet küldöttértekezlete, vagy bizalmi testülete választja.

Szakszervezeti csoport 

A legkisebb szakszervezeti egység a csoport, vezetője a bizalmi, akit a csoport tagjai választanak meg. A csoportot a bizalmi szükség szerint hívja össze. Ha a csoport tagjainak 50%+1-a, rendkívüli csoportgyűlést kell összehívni. A bizalmikat és helyetteseiket a tagok közvetlenül, a többi tisztségviselőt képviselőjük útján választják meg.

1. A Szakszervezet küldöttértekezlete:
A Szakszervezet legfőbb szerve az évenként legalább egy alkalommal összehívott Küldöttértekezlet, melyre a Szakszervezet alapszervezetei minden megkezdett 100 fő tag után 1 fot delegálhatnak. A küldöttértekezletet az Elnök hívja össze írásban, legalább 15 nappal az értekezlet időpontja előtt. Minden Küldöttértekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni az Elnökség tagjait, amennyiben nem küldöttek. A küldöttet az alapszervezet bármikor visszahívhatja és helyette új küldöttet delegálhat.
A Szakszervezet küldöttértekezletének kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) Alapszabály megállapítása és módosítása
b) Éves költségvetés meghatározása, elfogadása
c) Elnökség beszámolójának elfogadása
d) Tisztségviselők megválasztása, visszahívása (tisztségviselők: elnök, alelnökök, gazdasági felelős, szakszervezeti koordinátor.)
e) A Szakszervezet megszűnésének kimondása
f) Szövetséghez való csatlakozás vagy kilépés
g) A Szakszervezet tagjának kizárása, az Elnökség határozata elleni fellebbezés esetén
h) A Szakszervezet ?Működési Szabályzata? jóváhagyása és módosítása.
i) A Szakszervezet küldöttértekezlete határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a hatáskörébe tartozó minősített eseteket:

Titkos szavazással történik, és a határozatképes küldöttértekezlet több, mint felének szavazata szükséges a döntés meghozatalához a küldöttértekezlet kizárólagos hatáskörébe tartozó intézkedéseknél felsorolt d, e és f pontok esetében, de a határozatképes küldöttértekezleten megjelentek számától függetlenül, határozatképes.

A Küldöttértekezlet határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén a Küldöttértekezletet 30 napon belül újra össze kell hívni. A megismételt értekezlet a küldöttek több, mint felének jelenléte esetén határozatképes.

Az alapszervezetek 20 %-a írásbeli kérelmére, illetve ha a bíróság elrendeli 30 napon belül össze kell hívni a küldötteket. Az összehívás a Szakszervezet elnökének feladata.
A Szakszervezet Küldöttértekezletén jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a küldöttek által választott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
Az érdekelt küldött kérésére kisebbségi véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A jegyzőkönyvet a csatolt iratokkal együtt az értekezletet követő 30 napon belül meg kell küldeni az alapszervezetek részére.

2. A Szakszervezet Elnöksége
A Szakszervezet vezető testülete az Elnökség, amely az Elnökböl, a két Alelnökböl és az alapszervezetek által delegált 1-1 főböl áll. Az Elnökséget az Elnök hívja össze írásban legalább nyolc nappal az ülés idopontja előtt. Az elnökség irányítja a szakszervezet működését a küldöttértekezletek között. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente összeül, a Küldöttértekezletek között. Azokban a kérdésekben dönt, amelyek nem tartoznak a Küldöttértekezlet kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a küldöttértekezletek közötti időben az alapszervezetek közös érdekegyeztető fóruma. Az Elnökség határozatképes, ha az alapszervezetek legalább kétharmada képviselteti magát.
Az Elnökség szótöbbséggel dönt.
Az Elnököt és a két Alelnököt a Küldöttértekezlet választja.
Az Elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Elkészíttetése az Elnök feladata. Az Elnökség alapszervezet által delegált tagját csak a küldő alapszervezet hívhatja vissza.
Az elnökség tagjainak az állásfoglalása rendkívüli esetben írásban (levél, fax) útján is kérhető.

3. A Szakszervezet Elnöke
Az Elnök feladata a szakszervezet képviselete, az alapszervezetek közötti kapcsolattartás, a szervezet működésének elősegítése.
Végzett munkájáról beszámolási kötelezettsége van a küldöttértekezlet felé.
Két elnökségi ülés között - utólagos elnökségi jóváhagyás mellett - állást foglal, dönt az elnökség hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyekben. Tevékenységéről beszámol az Elnökségnek.
Az Elnök távollétében, annak megbízása alapján a Szakszervezetet az Alelnökök képviselik.
Az Elnök a képviselet ellátásához (szükség szerint) szakértőt vehet igénybe.
Az Elnök visszahívásáról a megbízási idő lejárta előtt csak a Küldöttértekezlet dönthet.
4. A Szakszervezet Alelnökei
Az Elnök munkájának segítésére, a felosztott és eseti feladatok végrehajtására a Küldöttértekezlet két Alelnököt választ.
Munkájukat az Elnök által felosztott feladatoknak megfelelően önállóan végzik.
Az Alelnök(ök) visszahívásáról a megbízatás lejárta előtt csak a Küldöttértekezlet dönthet.
Ha az Elnöki, vagy valamelyik Alelnöki pozíció idő előtt megüresedik, betöltésére 30 napon belül Küldöttértekezletet kell összehívni.
5. Gazdasági felelős
Felelős a szakszervezet gazdasági ügyviteléért, és évente beszámolási kötelezettsége van a küldöttértekezlet felé. Tevékenységét az elnökkel egyeztetve végzi.
6. Szakszervezeti koordinátor
Feladata az alapszervezetek közötti koordinálás, ügyintézés, a szakszervezet adminisztratív tevékenységeinek végzése. 
 

Az Elnökség a választás előkészítésére, a tisztségviselők jelölésére 3 főből álló Jelölőbizottságot és 3 főből álló Mandátumvizsgáló Bizottságot választ. A Jelölőbizottság tagjait a Küldöttértekezlettel nyílt szavazással jóvá kell hagyatni.

a) Mandátum vizsgáló bizottság: 3 főből áll, maga közül választ elnököt; a küldöttértekezlet előtt ellenőrzi a mandátumok érvényességét.

b) Jelölőbizottság: A Jelölőbizottság tagjai nem lehetnek az Elnökség tagjai. A Jelölőbizottság maga közül elnököt választ egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással. A megválasztott Jelölőbizottság megbízatása a teljes választási ciklusra érvényes.
A Jelölőbizottság tagjai összegyűjtik a Kézbesítői Szakszervezet tagjainak a tisztségviselőkre tett javaslatait, amelyet ismertetnek a Küldöttértekezlettel. Jelöltté az válik, aki nyílt szavazással megkapja a határozatképes Küldöttértekezlet 20 %-os támogatását.

c) Szavazatszámláló Bizottság: a Küldöttértekezlet - a levezető elnök javaslata alapján - 3 tagú (1 fő elnök, 2 fő tag) Szavazatszámláló Bizottságot választ, amely gondoskodik a szavazás lebonyolításáról, a szavazólapok elkészítéséről, a szavazatok megszámlálásáról. Az eredményről jelentést tesz a Küldöttértekezletnek.

d) Megválasztott tisztségviselőnek mind a nyílt, mind a titkos szavazás esetén az a jelölt tekinthető, aki az érvényes szavazatok több mint felét megkapta.
A választást mindaddig meg kell ismételni, míg a tisztségviselők megválasztásra nem kerülnek.

e) Választott tisztségviselők visszahívása: Bármely választott tisztségviselő visszahívásáról csak a Szakszervezet Küldöttértekezlete dönthet. Az Elnök, illetve az elnök visszahívása esetén - az egyik Alelnök köteles a Küldöttértekezletet összehívni 30 napon belül, és a visszahívási indítványt a küldöttértekezlet elé terjeszteni, ha az indítványt az Elnökség több mint egyharmada írásban kéri.

f) A választott tisztségviselők megbízatása 2 éves időtartamra szól.
 

V. Záró és vegyes rendelkezések
 

Az Alapszabály rendelkezéseit az érvényes jogszabályok alapján kell értelmezni és alkalmazni, az Alapszabállyal ütköző döntések érvénytelenek. Az Alapszabályt csak a Küldöttértekezlet, vagy a küldöttek írásos szavazása módosíthatja. Ha az alapszabály valamely pontja ellentétbe kerül a jogszabályokkal, az Elnök köteles a következő Küldöttértekezleten az Alapszabály módosítására javaslatot tenni.

Az alapszabály a szakszervezet működésének, szervezeti életének alapdokumentuma. A benne foglalt szabályok valamennyi szakszervezeti tagra kötelező érvényűek.

A szervezet pártoló tagja lehet bármely természetes vagy jogi személy, egyesület, gazdasági társulás, stb. mely a szervezet tevékenységét szakmai, anyagi eszközökkel támogatni kívánja.

Gazdálkodás: 

A szervezet pénzkezelését (bizonylatolás, átutalás, stb.) 
A Szakszervezet, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az alapszervezetek önállóan gazdálkodnak, saját költségvetéssel és elkülönült vagyonnal rendelkeznek.
A szakszervezet központi működési feltételeihez az alapszervezetek tagdíj bevételükből hozzájárulnak.
Vagyon a tagok és az alapszervezetek befizetéséből, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásából képződik.
A szakszervezeti tagdíj a szakszervezeti tag írásbeli nyilatkozata alapján munkabéréből is levonható.
 

Budapest 2006.Március.16
Tusz Ferenc levezető elnök